A Sóvídék a Kárpátok és a Kárpát-medence egyik földtani érdekessége. Mélyedéseiben meleg vizě sós tavak alakultak ki részben természetes, részben mesterséges úton.
A Kárpátok ívének külsô és belsô szegélyén – kisebb-nagyobb megszakításokkal – hatalmas sótelepek, sótestek alakultak ki. Ezeket helyenként már a rómaiak korában bányászták, például Szováta környékén a só elszállítására épített utak maradványai a mai napig föllelhetôk
A Földünkön föllelhetô sótelepek közül a legrégebbiek 440–405 millió éve keletkeztek.
A dombvidékes Erdélyi-medence alatt átlagosan 100-200 méter vastag kôsóréteg húzódik meg. A medence peremvidékén a kôsó a felszínre préselôdve a sódiapirokból gyěrět alkot, s a vastagsága – például Marosújváron, Tordán, Kolozsban, Széken, Szovátán, Dézsaknán, Parajdon és Vízaknán – az 1000 métert (!) is meghaladja.

Szovátán ma öt sós tavat láthatunk. A legismertebb és a legnagyobb felületě a Medve-tó.
A négy további „testvér” a Mogyorósi-tó, a Rigó-tó, a Fekete-tó, a Veres-tó és a Zöld-tó.
A tavakat csapadékvíz és néhány kisebb forrás tápláljat. A víz útja során kôsórétegeket is érint, s ebbôl ered a tavak fölöttébb nagy sótartalma. A sós (koncentrált) vízben a fürdôzôk valósággal lebegnek. Különösen „sěrě” a kisebb tavak vize, de a legkevésbé sós Medve-tóban sem lehet elsüllyedni. A Medve-tó gyógyfürdôként měködik, a Fekete- és a Veres-tónak a só és rádiumtartalmú iszapját pedig gyógyászati célra, elsôsorban reumatikus és nôi betegségek kúrálására használják.

Egészen a múlt századig, vagyis amíg nem háborgatták e tavak vizét, a sókoncentráció és a hômérséklet is a mélységgel változott. A víz sěrěsége a tófenéken volt a legnagyobb (ott 1,2 kilogramm/liter körüli értéket vett föl), hômérséklete azonban, 32 méter mélyen volt a legmelegebb. Ennek az a magyarázata, hogy a nyári napsütés hatására a patakok szállította, felül szétterülô víz meg az alul levô sós víz egyaránt fölmelegszik. Éjjel az édes víz lehěl, ám az alatta levô sós vizet megvédi az erôs lehěléstôl. A hô a sós vízben, annak is a felsô rétegében akkumulálódik. Napjainkban – a strandolás okozta állandó keveredés miatt – a vízrétegek hômérséklete nagyjában egyforma.